Beszámolók

  
Jubileumi köszöntő

2016. szeptember 17-18.

Kedves Testvérek!

A mai nap az öröm és a hála ünnepe, amikor köszönetünket fejezzük ki a Gondviselés Urának. Köszönetet mondunk, amiért a Szentlélek Úristen szüntelenül hitet és kitartást önt e település lakóinak szívébe. Ennek a kitartásnak és összefogásnak köszönhetően – amely évszázadok óta jellemzi az itt élőket – harminc évvel ezelőtt templom épülhetett.

A jeles évforduló alkalmából történelmi visszatekintéssel idézzük most fel plébániánk és egyházközségünk múltját.

Horváth József Berárd ferences rendi plébános atya 1948-tól 1985-ig teljesített szolgálatot Alsóörsön. Neki köszönhetően ránk maradt egy dokumentum, plébániánk története – Historia Domusa – az 1958-as évből. Berárd atya „Az Alsóörsi Plébánia rövid története” c. munkája eredeti formában megtalálható a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltárban.

Horváth József Berárd atya nemcsak az egyházközség, hanem Alsóörs, valamint a környező települések történelme iránt is érdeklődést tanúsított. Az általa összegyűjtött információkat „Az Alsóörsi Plébánia rövid története” című írásában rögzítette. Berárd atya a kövező szerzőket és műveiket hívja segítségül:

- Dr. Bedy Vince győri nagyprépost: „A Felsőörsi Prépostság története” 

- Horváth János paloznaki plébános: „Mozzanatok a Paloznaki Plébánia történetéből”

- továbbá: A Veszprémi Püspöki Levéltár, a kánoni vizitációk, valamint a Győri Káptalani Hivatal dokumentációi.

Plébániánk történetét Horváth József Berárd atya művétt idézve a következőképpen foglalhatjuk össze:

„A plébánia alapítási éve 1478. Püspök volt akkor Veszprémben Vetésy Albert. A felsőörsi prépost Újfalui András. Az Alsóörsi plébánia alapítását az tette szükségessé, hogy Alsóörsön 1478 előtt nem lévén pap, a rossz bozótos út miatt nem tudtak a hívek közlekedni – különösen télen és gyakran nélkülözték a szentmisét. Télen szentségek nélkül haltak meg, és későn temethették el halottaikat.

Alsóörsön a veszprémi káptalan, a béli apát, a rátóti prépost, a Miske, az Ányos, a Mórocza család és több nemes úr tartozott a birtokosok közé: de semmiféle okmány nem világított rá, hogy e birtokosok közül kit vagy kiket illetett a Mária-egyház kegyurasága.

Nem sokáig virágozhatott az Alsóörsi Plébánia, mivel a török 1526-ban Mohácsnál leverte a magyarságot, és utána százötven éven át pusztította. 1570-ben Alsóörs határában verte meg Bornemissza János pápai várkapitány a túlerőben levő török sereget.

A török 150 évig tartó megszállása alatt az Alsóörsi Plébánia tönkrement. Különösen akkor szenvedett nagy kárt, amikor a török Bécs ellen vonult fel. Ez a felvonulás több évig tartott, az 1681-1682-1683-as években. A falut leégette, a nép elmenekült.

Amikor a törököt XI. Ince pápa pénzsegélyével felszerelt serege Sobiesky János lengyel király vezetésével Bécsnél leverték és a török menekült Bécs alól, újra erre jött vissza, s a külföldi csapatok üldözték a törököt, megint csak ez a magyar nép veszített, mivel az üldöző csapat még attól is kifosztotta Alsóörs népét, amit esetleg a török meghagyott, vagy azóta szerzett magának.

Így a török világ alatt megszűnt a katolikus hitélet Alsóörsön. Hol Veszprémhez, hol Paloznakhoz, hol Csopakhoz tartozott. Az 1731-1748-as évekbe, mint filia, a Felsőörsi Prépostsághoz tartozott: Alsóörs, Lovas, Paloznak, Kövesd, Csopak, Vörösberény. Alsóörs leginkább a Paloznaki Plébániához tartozott egészen 1941-ig. 1941. november 30-tól Alsóörs a Felsőörsi Plébániához tartozott. 1945. július 1-én Alsóörs újra önálló plébánia lett Lovassal és Káptalanfüreddel.

Az első nagy világháború (1914-1918) után még harangja sem volt az alsóörsi egyházközségnek; sem iskolája, sem temploma sem imaháza. 

Ami azonban a nagy megpróbáltatások után megmaradt: az élni akarás és a lelkiség; a mélységes hit, ami a lelkekben van.”

Az alsóörsi katolikus közösség újjáéledésének megindítása Horváth János paloznaki plébános nevéhez fűződik. Könyvében, a „Mozzanatok a Paloznaki Plébánia történetéből” c. műben a következőket írja:

„Miután Balatonfüred a plébánia megalakulásával rendbe jött, figyelmemet Alsóörsre fordítottam. Ott templom és iskola építésére alkalmas helyet szemeltem ki. Sikerült is egy kisebb telket, 237 négyszögölet megszerezni. A vételárat Dr. Molnár Dénes prelátus apátkanonok fizette ki. Az 1925. évben, május hónapban, az alsóörsi templom és iskola számára Róka Dezsőné (szül. Vörösmarty Esztertől) 675 négyszögöl telket vettem a múlt évben vettek mellett. A vételár felét Dr. Rott Nándor veszprémi megyéspüspök úr adományozta, a másik fele pedig a Veszprémi Székeskáptalan adományaiból került ki. A nagyobb része Ádám Iván prelátuskanonok és Kránitz Kálmán püspök-nagyprépost adományaiból jött össze. Adakoztak még: Dr. Csiszárik János, Horváth Lajos felsőörsi prépost, tisztviselőnők és Budapestről Arady Béla. Ami illetékre és átírási költségre nem kellett, alapítvány lett az iskola javára. A telken később saját költségemen (cca. 12.000.- Pengő) iskolát és tanítói lakást építtettem. Az iskolát 1931 – 1932-ben kápolnának is berendeztem. Megemlítem még, hogy Dr. László Zoltán nyugalmazott pénzügyi tanácsos, budapesti lakos, akinek Paloznakon szőlőbirtoka van, magáévá tette az alsóörsi templom és iskola építésének ügyét. Arra sorsjegyek kibocsátásával remélte a szükséges pénzt megszerezhetni. Ez a vállalkozás azonban nem járt az óhajtott sikerrel, mert ez időben nagyon sok templomot akartak sorsjegyek kibocsátásával megépíteni úgy, hogy a közösség nem volt képes a rengeteg sorsjegyet felvenni. A hivatalos elszámolás után mégis maradt 900 pengő, mely összeg a Veszprémi Egyházmegyei Alapítványi Pénztárban kamatozik. A megyéspüspök úr engedélyezte ugyan ennek az összegnek és egyéb 1150.- Pengő értékű alsóörsi alapítványnak felhasználását az építkezésre, ezeket azonban nem vettem igénybe, és továbbra is az alapítványi pénztárban kamatoznak az alsóörsi iskola javára.” (Horváth János: Mozzanatok a Paloznaki Plébánia történetéből)

A harangok történetét a következőképpen foglalja össze Berárd atya:

„Harangláb volt az alsóörsi temető mellett.  Az 1914-1918-as világháborúban elvitt harangok helyére hoztak két új harangot, melyeket  Szlezák László öntötte. Ezeket 1928-ban szentelték meg nagy ünnepélyességgel, Vida Lajos gondnok idejében.

Ekkor szónokolt Keller Gyula alsóörsi egyházközségi és iskolaszéki tag. A harangok 1945-ben lekerültek az iskolakápolna udvarára.”

Alsóörs plébánosai 1945 előtt:

1779 – 1784: Bolla Ferenc;

1784 – 1791:Tőke József;

1791 – 1810: Katal József;

1810 – 1814: Lakatos György;

1814 – 1823: Letenyei József;

1823 – 1850: Vaszari István;

1850 – 1854: Köteles János;

1854 – 1871: Hornyik József;

1871 – 1878: Pongrácz János;

1878 – 1908: Szkladányi József;

1908 – 1918: Czigány Gábor;

1918 – 1925: Horváth János;

1925 – 1928: Csaplár Antal;

1928 – 1945: Pályi József;

Alsóörs plébánosai 1945 után:

1945 – 1948: Homonnai Holczinger József;

1948 – 1985: Horváth József Berárd OFM;

1985 – 1991: Dr. Körmendy József felsőörsi prépost;

1991 – 1992: Elek Béla;

1992 – 2009: vitéz Ajtós József László rátóti prépost;

2009 – 2013: Szabó János;

2013 – Berkes Péter

A fent említett személyek előtt hálával adózunk, hiszen valamennyien egyházközségünk javát keresve, és a lelkek üdvösségét szem előtt tartva látták el hivatalukat. 

Kedves Testvérek!

Tisztelt Ünneplő Közösség!

Mai és holnapi ünnepünk arra az összefogásra emlékeztet bennünket, amelyet Alsóörs lakói az 1985–’86–’87-es évek folyamán tanúsítottak. 1985-ben plébániatemplom építésébe kezdtek, amelyet 1986-ban be is tudtak fejezni. Az újonnan épült templomot Excellenciás Dr. Szendi József nyugalmazott veszprémi érsek 1987-ben megszentelte, benedikálta.

Meghatározó állomás volt a 2011-es év is, amikor a templombelső teljes felújítását követően – Szabó János plébános úrnak köszönhetően – Boldog Gizella ereklyéjével, ujjperc-fragmentumával gyarapodott a templom. Excellenciás Dr. Márfi Gyula érsek úr ezen az ünnepen, 2011. május 7-én Boldog Gizella Királyné tiszteletére nevezte át az imádságnak ezt a megszentelt helyét.

Kétnapos ünnepünkön a Mindenható Istennek hálát adva elsősorban azok előtt a személyek előtt tisztelgünk, akik harminc évvel ezelőtt – hitükről tanúskodva – felépítették templomunkat.

Hála mindazoknak az építőknek, akik még köztünk vannak, és azoknak is, akik már Isten Országából tekintenek le ránk! Köszönet mindazoknak, akik munkájukkal, szolgálatukkal és adományaikkal mind a mai napig szívükön viselik egyházközségünk sorsát!

Dicsértessék a Jézus Krisztus!

Berkes Péter

plébános

Alsóörs, 2016. szeptember 17.